(eredeti neve: Gaspard-Félix Tournachon, Párizs, 1820. április 6. – Párizs, 1910. március 21.)
„A fotográfia egy csodálatos találmány, a legmagasabb szellemi tudomány, egy művészeti ág, ami élesíti a
szellemet, és aminek művelése a legostobábbaknak is hozzáférhető. A fényképezés elmélete egy óra alatt,
az alapvető technikai ismeretek egy nap alatt megtanulhatók. Ami viszont nem tanulható, azok a következők:
a fények érzelmi kifejezőereje, a napszakok és az időjárás változásainak és ezek variációinak értékelése
művészi szempontból, és ezeknek a különféle hatásoknak összehangolása annak a személynek a lényével és
fizikai adottságaival, akit mint fotóművész ábrázolni akarunk. Ami még kevésbé tanulható: a modellünk morális
intelligenciájának a megítélése, a gyors empátia és tapintat, ami szükséges a modellel való kommunikációhoz,
amely segíti, hogy önmaga legyen szokásaival, gondolataival, személyiségével, és ami lehetővé teszi, hogy ne
egy banális és közömbös módon készült reprodukció legyen a róla készült fotó, amire bármelyik laboratóriumi
alkalmazott képes, hanem a legegyedibb, legelőnyösebb és a leglényegibb azonosságot kifejező kép legyen.
Nem tartom nagyképűnek kimondani, hogy ez a fényképezés pszichológiai megközelítése.”
